Községek Magyarországon
fejlec

Szamoskér község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 449 fő
Terület: 9.71 km2
Népsűrűség: 46,24 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

A település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szatmári-síkságon található, a Szamos folyó partján, Nyíregyházától 78 km-re keleti irányban. Szomszédos települései: nyugati irányból Szamosszeg, és tőle délkeletre Tunyogmatolcs.

Története

Neve először 1292-ben tűnik fel, amikor a Szamos-parti település elrontott várhelyét,(mely még a régi térképeken is jelölve van egy vízzel körbevett szigeten) és a Szamoson álló két malmát az Aba nemzetség- beli Omodé elfoglalta. Talán ide vonatkoztatható az a 1298-ból származó oklevél, amelyben IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihály részére adott várépítési engedélyt, a vár (Nógrád) azonban nem állhatott sokáig, mert 1342-ben már lerombolásáról irnak . Nevét szláv eredetűnek tartják, ami új várat jelent. A feltételezések szerint talán a vár építése céljából idehozott szláv telepesek adták nevét.

Kér eredetileg törzsnév volt, igy arra lehet következtetni, hogy a település a XI. század elejénél később nem keletkezhetett. A Balog-Semjén nemzetség birtokai között említik az oklevelek. 1292-ben a Szamos túlsó partján fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállai család ősi birtoka. Az Omodé által elfoglalt birtokot csak 1307-ben sikerült visszaszerezniük. 1427-ben Zsigmond király adott új adományt rá a Kállaiaknak, de egy részére a Cudar nembeliek is igényt tartottak. 1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is részt szereztek benne. A XVII. század-ban a Szabolcs vármegyéhez tartozó falu nagyon szoros kapcsolatban állt a Szamos túlpartján épült Semjénnel (ma Kérsemjén), lakosai a község református templomának megépítéséig a Szamoson át oda jártak istentiszteletre, a gyerekek pedig 1983-ig iskolába. A falu 1810- ben épült fatornyos református templomának tornya az időtájt Európa legnagyobb fatornya volt, de 1914-ben villám súlytotta, ezért lebontották. Helyén ma egy harangláb áll. A település az árvizektől sokat szenvedett, és helyét is többször megváltoztatta.

Nevezetességei

Következő községek

Szamossályi | Szamosszeg | Szamostatárfalva | Szamosújlak | Szanda | Szank | Szántód | Szany | Szápár | Szaporca | Szár | Szárász | Szárazd | Szárföld | Szárliget | Szarvas | Szarvaskend | Szászberek | Szászfa | Szászvár | Szatmárcseke | Szátok | Szatta | Szatymaz | Szava | Százhalombatta | Szebény | Szécsénke | Szécsény | Szécsényfelfalu | Szécsisziget | Szederkény | Szedres | Szeged | Szegerdő | Szeghalom | Szegi | Szegilong | Szegvár

További községek

Hédervár | Martonvásár | Békéssámson | Bárdudvarnok | Monostorpályi | Nyőgér | Vadna | Borota | Babót | Törtel | Perenye | Örménykút | Petőfibánya | Okorvölgy | Lakitelek | Sobor | Kakasd | Csemő | Szárliget | Vérteskethely | Somodor | Nagypáli | Tornyiszentmiklós | Hévízgyörk | Magyarlak | Felcsút | Szilvásvárad | Bánhorváti | Bakonypéterd | Polgár | Kisbeszterce | Sáránd | Sajónémeti | Nárai | Berettyóújfalu | Bögöt | Kánya | Szentgáloskér | Mindszent | Szamosújlak | Tomajmonostora | Küngös | Kisdobsza | Vilonya | Óhíd | Kerecseny | Bácsbokod | Szuhakálló | Görgeteg | Hernád